"Fekszem a f�ld�n

Fekszem a f�ld�n,
n�zem az eget.
T�k�letes �llapot
tal�n szerda lehet.
Mik�zbena lapokat osztja
z�ld szem�vel n�z r�m,
Kicsit meg�rint,
de csak �gy n�m�n.
A messzi t�volb�l mintha a
hangj�t hallan�m,
de lehet, t�vedek, m�snak
nem mondan�m.
N�ha meg�rint,
j�tszik velem a sz�l,
de csak suttog,
hangosan nem besz�l.
S medit�l mikor a lapot
a f�ldre rakja, egym�s mell�, rendezett
sorokba.

Fekszem a f�ld�n,
n�zem az eget.
Mellettem macsk�t,
a felhot, a szelet.
Mik�zben a lapokat osztja
z�ld szem�vel n�z r�m.
Kicsit meg�rint, de
csak eg�szen n�m�n.
S medit�l mikor a lapot
a f�ldre rakja.
Hossz� barna haj�t
a v�ll�n h�tra dobja.

Csak fekszem a f�ld�n,
itt olyan m�s minden.
Sz�vesen keln�k,
de egy csepp erom sincsen.

Csak n�zem az eget,
fent olyan m�s minden.
NYugalmat �razt, egyszer
n�zd meg majd innen..."